A maglódi iskolaszerkezet változásai
Maglódon a XIX. században az iskolát az evangélikus egyház tartotta fenn, de a század végéra már egy katolikus és egy állami iskola is működött a településen, egy-két tanteremmel. Érdekesség, hogy az evangélikus iskolában 1902-ig szlovák nyelven folyt a tanítás. A lakosság számának növekedése szükségessé tette az iskolai férőhelyek számának bővítését. A Klebesberg-féle iskolahálózat-fejlesztésnek köszönhetően – Maglódon 1928-ban épült fel az első jelentősebb elemi iskola (Központi iskola), hat tanteremmel. Ebben az időben a Petőfi téren is felépült egy három tantermes iskola.
1948-ban az iskolák államosítása után külön igazgatás alá került a Petőfi téri (a hozzá tartozó – korábban az evangélikusok tulajdonát képező – két Dózsa György úti tanteremmel együttt) és a Központi iskola.
Rövid ideig, 1948 -1951-ig működött külön a két iskola: a Petőfi téri Gáspár Emil, a Központi iskola Harsányíné vezetésével. Az utóbbinak sikerült elérnie hogy összevonják a két iskolát, amelynek igazgatója egy pedagógiai képesítés nélküli káder lett. Az ő elgondolása szerint elkülönítetten tanultak a fiúk és a leányok. A Petőfi térre jártak a lányok a központiba a fiúk. Szerencsére ez a helyzet nem tartott sokáig, leváltották az igazgatót, és 1953-ban Sereg Gyula került az iskola élére.
Kép: Sereg Gyula
Az iskolaépítő – Sereg Gyula (1923-1992) iskolaigazgató
Az ötvenes évek közepén a nyaralói rész fejlődése szükségessé tette az iskolahálózat bővítését. Mivel állami pénzeszköz nem állt rendelkezésre, Sereg Gyula iskolaigazgató lelkes szervezőmunkájának következtében megmozdult Nyaraló lakossága. Az összefogás eredményeként 1956-ban felépült egy két tantermes, majd 1961-re egy öt tantermes általános iskola és két nevelői lakás.
A társadalmi munka értékét mutatja, hogy míg a nyaralói iskola összköltsége 930 000 Ft volt, a hasonló típusterv alapján készült ecseri iskola 4 500 000 forintba került.
1962-ben ismét kettévált az iskola. Az 1. számú (Központi) igazgatója Ladányi János, a 2. számú (Nyaraló) igazgatója Sereg Gyula maradt, aki folytatta az iskolahálózat fejlesztésére vonatkozó törekvéseit. 1975-ben gyakorlati műhely, konyha és könyvtár épült a nyaralói iskolában. Az 1. számú Általános Iskola ebben az időszakban 1977-ben tornateremmel, 1979-ben pedig tanteremmel bővült.
A névadó – Vermesy Péter (1939-1989) zeneszerző és zenepedagógus
Kép: Vermesy Péter
„Megfigyeltem, hogy a legszokatlanabb hangzású zene is azonnal megtalálja az utat a közönséghez, ha némi humor is van benne. Szomorú, hogy az egyetemes zenetörténet kevés humoristát tud felmutatni, holott mind a humoreszk, mind a karikatúra virágzó műfaja az irodalomnak is, a képzőművészetnek is.” Vermesy, zeneszerzőként is rendkívüli felelősségérzettel fordul a zenei köznevelés és zenepedagógia irányába. Pedagógiai munkássága jól illeszkedik a magyar zeneoktatás hagyományaihoz, s eközben megteremti a pedagógiai munka és az alkotóművészet egységét. Hírneves barátja, Szilágyi Domonkos költő szövegeire pedagógiai célzatú gyermekdal-sorozatot komponál és hangszeres művei között is megjelenik néhány gyerekeknek szánt darab. Vermesy Péter, az erdélyi születésű zeneszerző és zenepedagógus hidat alkotott zenéjével a magyarság és Európa között. Mi a követői is igyekszünk megismerni és elsajátítani az európai művészeti értékeket, ugyanakkor énekeink, zenénk, táncaink és festményeinken segítségével élő kapcsolatokra törekszünk Európa ifjúságával. Vermesy Péter emlékének adózunk az évente megrendezésre kerülő művészeti napokon.
Iskolánk tanulói voltak
Domján Edit színésznő
Szüleivel 1946-ban költöznek Maglódra, itt végzi el az általános iskolát, kitűnő eredménnyel. Sokat szerepel iskolai ünnepségeken, szavalóversenyeken. E sikeres szereplések következtében erősödik meg benne az elhatározás, hogy színésznő lesz. Az egyik iskolai ünnepélyen Vörösmarty költeményét, a „Petikét” mondja. Az itt nyújtott teljesítménye kapcsán igazgatója javasolja a szülőknek: Edit a Színművészeti Főiskolán folytassa tanulmányait! 1954-től 1972-ig rövid színészi pályája emlékét közel nyolcvan színházi szerep; tíz filmszerep és számtalan rádió és tv szerep őrzi. Művészi tevékenysége, sugárzóan lenyűgöző egyénisége, feledhetetlen hangja ma is élénken él a közönség emlékezetében.
Takács Lajos matematikus
Szülei Maglódon fűszer és vegyes kereskedelemmel foglalkoztak. A számok iránti érdeklődése és tehetsége hamar megmutatkozott. Elmondása szerint „mikor másodikos voltam, osztálytársaim szorgalmasan magolták egyszeregyet. Nekem nem kellett az egyszeregyet megtanulni. Természetesnek vettem, hogy azt tudni kell és nem tanulni.”
Szeretett sakkozni, szívesen foglalkozott gyakorlati feladatokhoz kapcsolódó számítások elvégzésével, de különböző gépek (gőzgép, autó, villanycsengő, rádió) működésének titkait is nagy kitartással igyekezett megfejteni.
Középiskolában a érdeklődése elsősorban a rádiótechnikára és a kapcsolatos számításokra irányultak. 1943-ban – érettségiző diákként – részt vett az Eötvös Loránd Matematikai és Fizikai Társulat által kiírt országos matematika versenyen, melyen második helyezést ért el. A Műszaki Egyetemen 1948-ban doktorált Jordán Károlynál statisztikából. A következő évben Grünwald Géza-díjjal tüntették ki.
Mivel az ötvenes években politikai feltételekhez kötötték az álláshoz jutást, az ötvenhatos forradalom leverése után számos magyar tudós emigrált, köztük Takács Lajos is. 1959 óta él az USA-ban. A clevelandi Case Western Reserve University emeritus professzora. 1994-ben az USA-ban Neumann-díjat kapott két, még Magyarországon írott cikkéért. A matematikai statisztika nemzetközileg elismert kutatója.